Még az első KOCKA|BULI szervezésekor merült fel bennem az ötlet, hogy adjunk elő a Marco Polo színpadán egy playback-es, minimálisan koreografált, jó ízűnek szánt Queen-es bohóckodást. A TFK-s bulikon úgy hajnali három körül Árpival, Janival és Ricsivel egyébként is megtámadtuk az emelvényt, hogy együtt éljük meg azt, amit a Queen számunkra jelentett – az akkor még csak ‘Egyedülálló Queen Performance’-nek elkeresztelt ötlet ugyanezt csak kanonizálni szándékozott.
Adunk a Queen-érzésnek: „Mama, just killed a man, put a gun against his head.”
Összevágtam egy kb. 20 perces mixet kedvenc Queen-számainkból, és elkezdtünk próbálni. Ricsi a mai napig felemlegeti, hogy mennyire nem hitt abban, hogy ez mind hogyan működhet majd élőben, és nagyon meglepődött, amikor a közönség velünk együtt adott a Queen-érzésnek.
Queen Tribute Fun Band mixek
Queen Tribute Fun Band: Act I
Queen Tribute Fun Band: Act II
A nagy sikeren felbuzdulva már egy komolyabb, két felvonásból álló mix született. A próbákhoz csatlakozott Zoli, akinek ugyancsak voltak már színpadi tapasztalatai, kreatív iránymutatásait örömmel fogadtuk. Komolyodtak a kellékek és a jelmezek is: Jani anyukája megvarrta nekem a híres sárga ‘Freddie ’86’ kabátot. Kiegészítettük a csapatot mellékszereplőkkel. MajaPeti lett David Bowie (később Christopher Lambert is, a Hegylakó szerepében), akire ráaggattuk az akkor már anakronisztikusan zöld érettségizős öltönyömet; Martint az erősáramú-mérnöki hátterével pedig megtettük a ‘Keravill’-os embernek.
Teljes beleadással a próbák során is
Árpinak természetesen Brian May-hajra volt szüksége, a kölcsönzés aktuális eredménye, illetve a rendszerint leájuló Freddie Mercury-álbajszok sokszor nem várt plusz poénokkal emelték a közönség szórakoztatásának minőségét. Árpival közös emlékünk még a ‘Breakthru’ című szám próbái Ricsinél: a kontakt-hibás hangfal miatt kieső jobb oldali csatorna a szám egy pontján egy negyedre elnémult, ilyenkor rendre röhögve és ujjunkat felmutatva néztünk össze.
„Izomacél!”
Fennállásunk kb. két éve alatt felléptünk ELTE-s gólyatáborokban; szabad ég alatt, nulla fokban ELTE Jeges Esteken; fedett medence szélén a Nedves Esteken; de volt olyan is, hogy egy kávéházban rendezett születésnapi bulira hívtak el minket.
A legszebb bókot talán a KOCKA|BULI 2 során kaptuk egy, a hátsó sorokban megbújó party-arctól. Az aktuálisan felcsendülő számra előtörő, elismerést kifejező hangszínt hordozó megjegyzését a DJ-pulton elhelyezett kézi kamera mikrofonja rögzítette: „Beszarok!”
A QTFB weboldal-kezdeménye
A Queen Tribute Fun Band sajnos csúfos véget ért. Egy házibuliban sajátos tudatállapotban, felfokozottan, önmagunkból kivetkőzve (azért nem fizikai értelemben), kellékeket és emberi méltóságot egyaránt romboló módon sikerült megnyilvánulnunk. Kevéssel az ‘előadás’ befejezte, és a közönséget alkotó vendégek hirtelen távozta után sokk-közeli állapotban beszéltük meg, hogy ami történt, hogyan és miért történt. A kínos és szégyenteljes szavak nem írják azt le, amit önmagunknak és másoknak okoztunk. Sovány vigasz, de ‘csak’ közeli barátaink láthatták mindezt, főként az én vonaglásomat. Annyi biztos, hogy azóta sem engedtük el és le magunkat ilyen szintre.
Remélem, hogy mindenki más emlékezetében olyan csapatként maradtunk meg, akik tiszta szívvel nyúltak hozzá a Queen művészetéhez, azzal és előadásukkal pedig jó kedvre derítették közönségüket.
Queen Tribute Fun Band az ELTE Jeges Est-en galéria
Fotók: Andris